MESEZENE-MÓDSZER A PALÁSTI OVIBAN
„A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni.” Bruno Bettelheim
2019 októberétől ismerkedhetnek a gyerekek a MESEZENE módszerrel a Palásti Óvodában.
Mi is a MESEZENE?
„ A digitális forradalom korszakát élve azt tapasztalhatjuk magunk körül, hogy az okostelefonoktól a tableteken át a számítógép klaviatúrájáig, életünk majd minden szegmensében jelenlevő betűimpulzusok dömpingje zúdul a gyerekre. A kíváncsi, ingerkereső óvodás gyerekek számára ez az ingerözön lehetővé teszi, hogy egy részük már bizonyos betűismerettel kerüljön iskolába.
Megesik, hogy ez az ismeret nem csupán fonémikus, és a gyermek az olvasás képességével lepi meg a környezetét. Teljesen természetes azonban, hogy az óvodát kijáró gyerekek jelentős része még nem tud olvasni. Vannak ugyan, akik néhány betűt ismernek, azokkal esetleg műveleteket is tudnak végezni, de többségüknek a figyelme még nem terelődött a betűk irányába. És vannak olyan gyerekek is, akiket az iskolai pályafutásuk során diszlexiásnak vagy tanulási, olvasási nehézséggel küzdőnek fognak diagnosztizálni. A magyar kutatók a minél hatékonyabb olvasás-elsajátítás érdekében egyértelmű javaslatot tesznek a fonológiai tudatosság, a beszédhangok diszkriminációjának és a szavak felbontásának korai, játékos fejlesztésére (Csépe, 2006). „Ha tehát igaz, hogy a fonológiai tudatosság és az írott nyelv elsajátítása között szoros a kapcsolat (netán okokozati az összefüggés), kézenfekvőnek látszik olyan programok elvégzése, amelyek még az iskoláskor előtt fejlesztik ezeket a területeket” (Lőrik, 2006). A Mesezene módszert tehát - a fenti egyértelmű, határozott és erőteljes szakmai iránymutatásokkal összhangban - olyan programként alkottuk meg, amely az iskolába lépés előtt játékosan fejleszti az óvodáskorú gyermekek fonológiai tudatosságát, a beszédhangok diszkriminációjának és a szavak analizálásának sokrétű feladatát végzi a későbbi olvasás-elsajátítás hatékonyabbá tételének céljából.
A módszeralkotó team- Ványi Ágnes, Szűcs Antal Mór és Sándor Krisztina - a digitális kultúra kihívásait érzékelve a paradigmaváltás kulcsát mégsem a modern és egyre gyorsuló tempóban fejlődő digitális eszközök integrálásában látta. Éppen ellenkezőleg. A kíváncsi, ingerkereső új generációt olyan évezredes, az embert minden korban elkísérő ősi „technikák” alkalmazásával motiváljuk és fejlesztjük, mint amilyen a mese, a zene és a szocioemocionális élmények, vagyis az innovációink nyomán megszületett Mesezene módszer. A mesezene módszer élménypedagógia, melynek alkalmazása során emocionális híd feszül a gyerekek és a hangok világa közé, melyen haladva örömteli játékká, egyfajta flowélménnyé válik az olvasást megalapozó készségek, képességek korai kialakítása, fejlesztése.” (Szűcs, Ványi, 2011)
